Nem szép dolog az irigység. Mégis kezdek civilként irigykedni a pártpolitikusokra. Őket szereti a nép, a tömeg – bennünket meg nem. Amikor egy pártpolitikus megy valahova, akkor legalább száz ember összejön. Amikor civil rendezvény van: irodalmi est, előadás, vagy hasonló, akkor jó esetben harmincan jönnek össze.

A rendezvényeket a sajtó ugyanúgy hirdeti meg.

Vajdasági magyar sajtónkban saaaaaaaaaajnos a politikus szava százszor annyit ér, mint a civil szó. A Vajdasági Magyar Szövetség 5 körzetben párbeszédre hívta a civil szervezetek vezetőit. Bemutatta a választási programjavaslatát, s kérte a civilek javaslatait. Ezeken a rendezvényeken részt vett körülbelül 300 civil szervezet. Mindenütt mondtak valamit, tehát nyilván okos dolgokat is. Mi jelent meg a sajtónkban (kivétel nélkül)? Csupán az, amit a pártpolitikusok mondtak! Névvel, s jobbára azonos tartalommal. A sajtónk szerint (tisztelet a kivételnek, mert azért volt ilyen) a civileknek sem nevük, sem gondolatuk nem volt. Tovább>>